Márk ev. köv.

- Tehát JI elment feljelenteni, "És a kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, mikor a húsvéti bárányt vágják vala", a Tanítványok kérdezték, hol készítsék el a bárányt. JK: "Menjetek el a városba, és egy ember jő előtökbe, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt, ... És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló házat berendezve, készen: ott készítsétek el nékünk." - ennek a résznek semmi értelme, hacsak nem valami asztrológiai szimbolizmus. Mindenesetre este JK és a Tizenkettő odamentek. "És amikor leülnek és esznek vala monda Jézus: Bizony mondom néktek, egy közületek elárul engem, aki velem eszik." Mire mindegyik kérdezte: Én? Én? ami tök fura, mert ilyen véletlen nem történik ugye. JK: "aki velem együtt márt a tálba." Ami ugye tök fura, lévén JI már elárulta. Így maximum bevallhatja mit tett?

- Aztán JK (ismét?) rákezdte, hogy itt a kenyér, éljen a kannibalizmus, meg a többi. Aztán kimentek az Olajfák Hegyére. JK: "Ezen az éjszakán mindnyájan megbotránkoztok bennem" Péter: Én nem! JK: Te háromszor is!

Ja, és még volt ez is: "De feltámadásom után előttetek fogok felmenni Galileába."

- Onnan elmentek a Gecsemáné-kertbe. Leültette a Tizenkettőt, illetve "maga mellé vevé Pétert és Jakabot és Jánost" és elmentek ~imádkozni: " Abba, Atyám! Minden lehetséges néked. Vidd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied." Aztán visszament a többiekhez, akik elaludtak. Felrúgdosta Pétert: "Simon, alszol? Nem bírtál egy óráig vigyázni?" Aztán visszament imádkozni. Megint visszament, megint aludtak, megint felrúgdosta őket, megint elment imádkozni, megint aludtak, akkor már csak legyintett, had aludjanak, azzal felrúgdosta őket, mert "ímé elközelgett, aki engem elárul."

- "És mindjárt még mikor ő szól vala, eljöve Júdás, egy a tizenkettő közül, és vele együtt nagy sokaság, fegyverekkel és botokkal, a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől.'" Lesmárolta JK-t, "Azok pedig ráveték kezeiket, és megfogák őt." Erre az egyik a Tizenkettőből előkapott egy kardot, és levágta Van Gogh a főpap szolgájának fülét. JK: oké, vigyetek. Erre a Tizenkettő elfutott. "Egy ifjú pedig követé őt, akinek testét csak egy gyolcs ing takarta" (JK szájerkodott), ezt megfogták. "De ő ott hagyva az ingét, meztelenül elszalada tőlük."

(Mk.14.52)

 

Máté ev. köv.

- Szóval JI balra el, "A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok", hogy hát hol készítsék el a bárányt? JK: "Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a husvétot tanítványaimmal." - ami ugye mesze nem ugyanaz mint Márknál, de haladjunk. Mentek, csinálták.Este leültek enni. JK: "ti közületek egy elárul engem." Mire a Tizenkét Ostoba: Én? Én? JK: "Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az". JI: "Én vagyok-é az, Mester?" JK: "Te mondád." Aztán JK elkezdte a kannibalizmus dogmáját.

- Úgy berúgva elseggeltek az olajfák Hegyére danolászva. JK: "Mindnyájan ezen az éjszakán megbotránkoztok én bennem." Péter: Én nem! JK: Te háromszor! - ami mutatja, Jézus kötöszködős részeg volt. Már ha létezett volna. A Tizenkettő, Péterrel az élen: De nemnemenemnemnem, jusztsem! Hamis próféta vagy!

És közben JK: "De föltámadásom után előttetek megyek majd Galileába."

- No mindenesetre felmentek a a Gescemáné helyre. JK leültette a Tizenkettőt, illetve JK maga mellé vette "Pétert és Zebedeusnak két fiát", és elment ~imádkozni: "Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen amint én akarom, hanem amint te." Aztán visszament a Tanítványokhoz. Azok aludtak. Mondta az alvó(!) Péternek: "Így nem birtatok vigyázni velem egy óráig sem!?", azzal visszament imádkozni. Visszament, azok megint aludtak. Nem érdekelte, visszament, visszajött, majd legyintett, hogy akkor aludjatok. Azzal felrúgdosta őket, mert "Keljetek fel, menjünk! Ímé elközelgett, aki engem elárul."

- "És még mikor beszél vala, ímé Júdás, egy a tizenkettő közül, eljöve és vele együtt sok nép fegyverekkel és fustélyokkal, a főpapoktól és a nép véneitől." JI leszájerolta Jézust, el is fogták JK-t. Az egyik Tanítvány erre előkapott egy kardot és levágta a fület. Mire JK: tedd el azt a szart vagy levágnak. Különben is, megidézhetnék egy 12 légió angyalt ha akarnék, hát nem? "De [akkor] mi módon teljesednének be az írások, hogy így kell lenni?" - azaz ha lennének is írások (ahogy nincsenek mint láttuk), a valóraválásuk akkor se számítana. A Tanítványok jól elfutottak.

(Mt.26.56)