"az USA - ban is néha, mintha a keresztény-kártyát játszanák ki, főleg Trump - ék"

 

Lehet, hogy ez igaz, de - tekintve, hogy a tudomásom szerint, az általa leginkább megcélzott, preferált szavazóbázis leginkább "keresztyén" és nem pedig "keresztény", ezzel egy idő után hatalmas öngólt lő. Ugyanis - amint írtam is - a frissen érkező bevándorlók (és ily-módon a távlati szempontból a potenciális választó-polgárok zöme éppen a római katolikus hitű régiókból érkezik, ez nagy pofonnal járhat számára

ha valamiféle ilyen típusú megosztásra törekszik, nem pedig hitbéli - lelki békére - megnyugvásra. Mint

az előbb írtam, ez egy alig 250 éves ország és ebből a szempontból sem egységes, békés lelkületű nép.

Ezt a múltban sokszor, sokan ki is használták, méghozzá a lehető leg-aljasabb módon (lásd a "New York

bandái" c. filmet). Azonban a történelem igen negy tanító. Amikor a XVI. században megjelent, hódítani

kezdett a reformáció, Európa - szerte, ugyancsak magasra csaptak a keresztyén - keresztyén rivalizálás,

a vallási gyűlölet lángjai. Így volt ez az akkori Magyarországon is, ahol szinte a teljes (a török pusztítás következményeként megmaradt) magyar népességet hit szempontjából is megosztotta, hogy ki hova is született, és hol él.

 

A Habsburg - királyi országrészben az arisztokrácia, a közép-, és köznemesség és a szolgálatukban élő közrendbeliek egyaránt - hűen a Habsburgokhoz - a tómai katolikus egyház hívei - hívői voltak. Ahogy haladunk kelet felé, a Dunán/Tiszám átlépve és leginkább a fejedelmi Erdélyben már szinte egységesen protestánssá vált a népesség - lakosság, kezdve magával a fejedelemmel, az arisztokratákkal, a közép-,

és köznemességgel és a szolgálatukban élő magyar néppel együtt. Ez volt az "akié a világi hatalom, azé

a vallás" elve (latin nyelven : "cuius regio, eius relihio").

 

Magyarországon is el kellett telnie jó 200-250 évnek, amíg az idó a leg-fájóbb, leg-lényegesebb sebeket begyógyította. Ma már nem mennek ölre hívők-hívek elyen hitbéli kérdéseken, habár kétségtelen tény,

hogy mind az ó-keresztény, mind pedig az új-keresztyén hítűek elkülönülten és rend-szerint is különféle

módon tisztelik Ugyanazon Istenüket, Fiát és a lelkét. Gondolom, hogy az USA-ban is eljön majd az idó,

akkor, amikor hasonló útra lépnek, pláne ha még jobban megtapasztalhatják Krisztus békés ls türelmes keresztény / keresztyén hitéhez képest nagyon is türelmetlen, sőt sok esetben nagyon is militáns egyéb

hitek munkásságának lehetséges következményeit.