Mióta nekem is van azóta sokkal nyugodtabb vagyok.
Biztonságot nyújt, hogy tudom: bármi gond van tudok segítséget kérni, plussz hazafelé menet rá tudok kérdezni, hogy a gyermek időben hazaért-e vagy pedig húzzak bele és rohanjak érte.
Szerintem sokszor inkább hasznos társ egy mobiltelefon semmint feltűnösködésre való ketyere, miután itt Mo.-n már rengeteg embernek van!

Persze a hozzátartozó szokások még kialakulatlanok, miután egy viszonylag új jelenségről van szó és a társadalom még nem alakította ki a saját íratlan szabályait e telefonokra vonatkozólag. Úgy gondolom, hogy lassacskán azért "beáll" ez a dolog. Már kezdenek egyre határozottabb formát önteni ezek a szabályok, lassan kialakul, hogy hol illik, és hol nem illik.
Talán a mobiltelefon forgalmazók alkothatnának és terjeszthetnének egy etikai kódexet, amelyben összeszedik a követendő magatartásformákat és a mobilszámlák mellé lehetne tenni. (lehet, hogy már van is ilyen próbálkozás?)
Az pedig, hogy sok üzletben ki van írva, hogy kapcsolja ki mobiltelefonját bunkóság. Nem kellene figyelmeztetni, hiszen akiben van annyi, az úgyis magától mellőzi, akiben meg nincs, vagy sos telefonálnivalója van - az úgyis használja. Kivétel a repülő ahol megértem, hogy szigorúan tilos.

A BKV utasait kötve hiszem, hogy zavarja - nem zavaróbb mint amikor öregasszonyok pletykálkodnak jó hangosan a villamoson. Azért sem szól senki rájuk. (Csak ha mobilon tennék?) Aki meg nyilvánosan tárgyalja ki lelki életét az amúgyis tök hülye - ha nem a telefonon tenné, akkor valamelyik barátjával, ugyanazt a témát - ugyanott nem titkolná.

A pénzügyesek - akik igazán azok - SOHA nem beszélnek üzleti számokról nyilvánosan, sőt még mobilon sem, csak hangrögzített telefonokon üzletelnek amit utána le lehet ellenőrizni. Aki hangosan telefonál és úgy tesz mintha fontos üzletember lenne -az csak kókler és megjátsza magát.

Inkább az a fura nekem, amikor valaki megy az utcán és úgy tűnik mintha magában beszélgetne, pedig csak headszettje van! Ezt még szoknom kell.

Bocs ha hosszú voltam.