Kedves szalonna
Korten könyve jó de legföbb érdeme, hogy van és sokakat érdeklő módon hívta fel egy létező, de még mindig nem eléggé jelentősnek tartott problémára a figyelmet.
Emlékszem úgy két-három éve amikor ez a kérdés elkezdett érdekelni a klubból való kigolyózás veszélyével járt a globalizáció esetleges problematikus kérdéseinek felvetése.
Dél-kelet Ázsia gazdasági összeropanásának kellett ahhoz bekövetkezni, hogy ezzel kapcsolatosan megjelenjenek a már jelentösebb publikációk szélesebb körben.
Nem emlékszem pontosan, de Helmut Schmidt cikke sem sokkal korábbra tehető.
SZVSZ paradigma váltás zajlik imáron vagy 10-15 éve és még nagyon messze van, hogy az ujnak határozottabbak legyenek a körvonalai, bár talán sokat gyorsitott az eseményeken a SZ.U. összeomlása, amely hozzájárult, hogy az EU-ba is lassubbodjanak a folyamatok az öket összepréselő erő hiányában.
A gazdaság globalizációját a jelenlegi formájában a fejlődés zsákutcájának tartom, mert a globalizáció fontossabb területein, mint például a környezetvédelem területén semilyen előrelépés illetve csak kudarc (Rio-i konferencia) történt.
Nem hiszek abban, hogy a világban a kudarc nélküli globalizáció ne valamilyen egységes folyamatként, a tudat valamilyen változásával és az ilyen irányú igények kialakulásal menjen végbe.
Ha ennélkül megtörténik az inkább valamiféle diktaturát, diktált integrációt fog jelenteni és az sem szokott örökéletű lenni és biztos, hogy egy dezintegráció fogja követni.
Ez már csak igy szokott lenni.
A gazdaság globalitásának két következménye viszont már látható:
-visszahat a globalizáló gazdaságokra is hiszen az igy visszaáramló tőke csökkenti a külső vásárlóerőt és deflációhoz vezet
-a politikában pedig erősődik a bezárkózásra való hajlam.
A magam részéről azt hiszem, hogy a jövőt nem a fejlett országok pénzügyei fogják leginkább befolyásolni, hanem azokon kivül rekedtek sok-sok milliárdjának kényszer mozgása valamilyen irányba.