Esetleg próbáld végiggondolni csoportlélektani szempontból is.

 

  A család szerintem nem egy üzleti kapcsolat tökegyforma szereplők között, hanem egy nagyon lassan változó viszonyrendszer különböző szereplők között.

 

Ketten valamikor összetették amijük volt, az egyiknek voltak céljai, és a másik segítette hogy közösen elérhessék azt és közben ő is elérhesse a saját boldogulását.  A férfinek a keze volt az erősebb mint a nőé, a nőnek a szája volt az erősebb mint a férfié.  Ezért a férfi a lelkén meg az önérzetén volt ütve, a nő a testén.

Érkeztetek ti ebbe a helyzetbe, és ti is a gyengébbek szemével néztétek az ő kettőjük közötti helyzetet.  Talán még édesanyátok igazát is kihallottátok a szavakból, de a sulykolást biztosan nem. Édesapátok fájdalmát ugyanúgy nem.

 

Amire vissza tudsz biztosan emlékezni : édesapád nevetve ütött, vagy haragosan?

  Szórakozott közben, vagy rossz volt neki is?  Szerintem rosszra válaszolt.. rosszért rosszal.

 

És az hogy te mit tanultál ebből.. 

  Te szegődtél a nejed életébe hogy segítsd őt a céljai elérésében, vagy ő ajánlkozott hogy segíteni tudna téged mert ő is pont arrafelé tart amerre te?

 

 (nem kell hogy jól lásd, én se akartam volna negyven évesen a valóságot látni - ez csak egy hosszú távú kérdés akart lenni)