Ne haragudj de totalis tevuton jarsz. Nem igazan igy mukodik az egesz.
eloszor is a bakterium nem azert lesz rezisztens mert mi gyogyszerezunk. hanem azert mert mutalodik. engedd meg hogy levezessem. van "A" bakterium amely boldogan el "semmire nem rezisztens" osztodik ahogy a termeszet megkivanja tole. De hat a termeszet sosem tokeletes igy minden alakalommal mikor utodja lesz fent al a lehetoseg hogy itt ott tortenik egy egy eliras az orokito anyagon. ezeknek egyresze pozitiv mas resze negativ (akar letalis is ) de jo nagy resze semleges. szoval a mi kis "A" bakteriumunk osztodik osztodik majd egyszer csak 100/1000 generacio utan megjelenik bakterium "A1". "A1" bakteriumunkban tortenik egy olyan valtozas amely amely azt eredmenyezi hogy ellenallo "X" kemiai vegyulettel. Annak ellenere hogy "X" kemiai vegyulet nincs is a kozelbe. "A1" bakteriumunk nem is selyti hogy o rezisztens lett. total semlegesen el. telnek mulnak a generaciok es ha "A1" bakterium baratunk nem pusztul el valamilyen kornyezeti hatas miatt pl.: hirtelem magas homerseglet stb. akkor szepen letrehoz seregnyi kis utodot aki ugyszint boldogan elnek. mivel a mutacioja semleges igy a szamuk egy ido utan se nem nol se nem csokken a populacio egesz szamahoz viszonyitva. es tovabbra is csak nagyon kis szazalekat teszi ki a populacionak. Es ekkor megtortenik az elkepzelhetetlen "X" kemiai vegyulet kerul a populacioval erintkezesbe es mivel "A"ra hatassal van de "A1"re nincs "A" bakteriumunknal gyors elhalalozas tortenik. Ezt a kacifantos helyzetet "A1" bakteriumunk kihasznalja es lelkiismeret furdalas nelkul osztodni kezd mint a barom hogy kitoltse az ujonnan meguresedo helyeket. es lass csodat fordult a kocza a populacio nagyat "A1" bakterium teszi mostmar ki meg alig egy par darab "A" bakterium el.
Csak hogy erts nem a gyogyszerek okozzak hogy megjelennek rezisztens bakteriumok a gyogyszerek azt eredmenyezik hogy segitenek neki gyorsan elszaporodni. (normal esetben mint egy neutralis mutacio) valoszinuleg egyresze idovel eltunne meg egyresze megmaradna igyis ugyis.
Hibas az a feltetelezes is hogy mindig extra koltseg a rezisztencia is nezd meg pl a VRSA-t ( Vancomycin-resistant Staphylococcus aureus) a rezisztenciaja a leginkabb a modosult sejtfalanak koszonheto (tobbe-kevesbe). Na mat most sejtfalra meg szukseg van az hogy ezt milyen molekulak alkotjak es hogy ehez mas enzim keszlet kell az nem jellent plusz munkat csak megvaltozottat. valamelyikotok mondott egy autos peldat eleg csekely az autok iranti ismeretem de ez kb olyan minthogy teligumi vagy nyarigumi van az auton, nem kerul fel az autora egy otodik kerek azer mert lecserelted teligumira ugyanugy 4 lesz rajta.
Az a felteves hogy a rezisztencianak "ki kell mutalodni mert nem hasznos" megint hibas. a legtobb mutacio neutralis es se pozitiv se negativ hatasa nincs. vegyuk peldanak az emberi szemet. az irisz kek szinet egy mutacio okozza aminek semmi haszna (nem hasznalt funkcio hisz nagyon jol ellennel barna szemmel is) . ha azt az elkepzelest kovetjuk hogyha nem hasznos el kell tunnie akkor a kek szemu emberek szamanak folyamatosan csokkennie kene vagy mar el kellett volna tunnie. ehez kepes jol el van a populacioban.
Volt egy olyan kerdes hogyha egyszer kitenyesztodott egy rezistens bakterium akkor mikorra fog eltunni a rezisztencia. Ha a rezisztencia nem ugy tortent meg hogy sok ujabbnal ujabb biokemia folyamat mutalodott be a mar meglevo folyamoatok koze hanem mondjuk egy par bazispar kicserelesevel a 12 aminosavbol alo feherje 4. aminosava Lysine helyett Arginine lett (es ez az utobbi a sokkal gyakoribb) akkor nincs oka eltunni. A rezistencia leggyakrabban csak annyi hogy mas sejtfal lesz vagy mas membran protein stb. nem fogja "vissza cserelni" szoval a valasz a kerdesedre valoszinuleg jo hosszu ideig nem fog eltunni.
Ha valahol esetleg zavaros lettem volna, vagy kerdesed, megjegyzesed van orommal varom valaszod.
