Sziasztok!
Most nem egy véleményhez szólnék hozzá, hanem mindhez összeségében.
Valóban nem egyszerű kérdés az, hogy "Milyenek a magyarok?", ugyanis először talán az országon belüli, és azon kívüli magyarságról lehetne és kellene szót ejteni.
Én alapvetően csak az országon belüli viszonyokat vélem ismerni, mert csak itt éltem,élek. Ám itt éltem Pannóniában (Pécs) és éltem Hunniában (Debrecen) és már jó ideje Budapesten élek.Ennek a két területnek sem azonos a népe.
Szerintem a magyarok igen sokfélék. Hogy vannak-e csak a magyarságra jellemző jellembeli tulajdonságok azt nem tudom, csak sejtem. Úgy hiszem a jó tulajdonságok között meg lehet említeni a szabadságvágyat, az egyenességre való törekvést és a hűség igényét. Erről egyébiránt a népdalok is árulkodnak.
A rossz tulajdonságok között meg lehet említeni a békétlenséget és az irigységet.
Szerintem egyébként a magyarság nem is ismeri igazán önmagát, mert nem is ismerheti. A történelmet a győztesek írják és mi egy fél évszázada nem győztünk. Ebből fakadóan a történeti tudatunkban már sok az idegen érdek. Egy alulértékelt nemzetté váltunk az utóbbi fél évezred során.
Én azt hiszem, hogy a származási legendáink jelentős része igaz, avagy valós tövű. Ezeket (őstörténet)pártolva kellene kritikával újra feldolgozni a történelmünket. A nyereg alatt puhítják a húst és így tovább gyalázkodó dolgokat be kellene tudni annak, hogy féltek csapataink erejétől és ezek a háborús propaganda maradványai.
Az hogy genetikailag kik vagyunk szintén érdekes.
Én nem azonosítom a magyarságot a magyar állampolgársággal. Itt van például ez a szovjet-orosz-zsidó filmrendező, akinek az állapolgári esküjét bemutatta a TV a napokban. Az a pali nem magyar. Állampolgárságot - szerintem soron kívül - azt kapott. Ő magyar állapolgárságú egyén, hiszen még magyarul sem beszél.
Az hogy ki kinek vallja magát az egy dolog. Szokás azt is modani, hogy magyar az, aki annak vallja magát.Ám ez is csak megszorításokkal igaz. Vallhatom én azt, hogy észt vagyok, ha az észtek nem fogadnak be.
Vallhatja magát zsidó avagy cigány identitás tudatú egyén magyar állampolgárnak. Azt elfogadom sokakkal egyetemben. Ám, ha ezzel együtt magyarnak vallja magát azt már kritikával fogadom.
Magyar nem attól lesz az ember, ha bizonyos kormányhivatalok állampolgárságot adományoznak.
Annak születni kell. Lám a zsidók jól tudják (van tapasztalatuk!) ki a zsidó. Akinek az anyja zsidó!
Ki a német? Avagy ki lehet német állampolgár? Erre is volt és van szabály. Akinek legalább kettő (vagy egy ?) nagyszülője hitelt érdemlően német.
Szerintem magyar az, akinek legalább kettő nagyszülője magyar és magyarnak is tartja magát.(Ebbe a definícióba beleférhet az, ha nem beszéli a magyar nyelvet valanmilyen ok miatt). No persze ilyenkor jöhet az, hogy honnan számítva? Erre a válaszom az, hogy hét nemzedéktől, kb. 200 évtől, azaz az 1799 évtől. Aki azóta a magyarsággal él, magyarul beszél és annak is tartja magát, annak lehettek az ó szülei svábok, szászok, zsidók, cigányok stb. utódaik és ezáltal a ma élők feljövői magyarokká váltak.
Ezt ki-ki akor tudja meg a legjobban, ha utána néz, hogy feljövői ugyanmár kifélék, mifélék voltak.
Jó kis kaland, jó kis baleset. E tevékenység közben aztán sok titokról is lehullhat a lepel.
Egyházaink 1700-tól megőrizték a keresztleveleket.
Én azt hiszem, ha valaki fő vonalaiban ismeri a származását ezek a tény már önmagában árnyalhatják a magyarság tudatát, ha az létezik és nem keverik össze az állampolgársággal.
Ide egy vicc: Megy az erdőbe a medve és ráköszön a nyúl, hogy: Helló kolléga!
A medve a nyakát tekeri, ugyan kinek szólt a nyúl. Mivel mást nem lát körülöttük, rákérdez a nyúlra: Nekem szóltál Nyuszika?
A nyúl válaszol: Igen Medve kolléga!
Medve meghökkenten: Mióta vagyunk mi kollégák?
Nyúl büszkén: Nem rég végeztem egy medveképző tanfolyamot és papírt is kaptam róla.
Medve mérgesen: Azt a teremburáját. Ebben az erdőben már bárki medvének mondhatja magát?
Medve a Nyúlhoz: Tudod Nyuszika, engem nem érdekel a te tanfolyamod. Engem ugyan ne kollégáz, mert ahogy a viccben is van kitörlöm veled a seggemet.
Nyúl fenyegetőn: Nana Medve (elvtárs, úr a megfelelő behelyettesíthető) majd megvizsgáljuk azt, hogy neked van-e papírod arról, hogy medvének hivasd magad.

Na szóval. Más az állampolgárság és más a nemzethez tartozás. Mivelhogy a magyar nemzet gyermekei több nép soraiból kerültek ki így helyesen magyar nemzet testről beszélhetünk, melynek része a határokon túli magyarság is.
Hol és kik milyennek látják, avagy vélik a magyarokat?
Ez engem igazán érdeklő kérdés, mert magyarnak tartom magam miáltal nem hagy közömbösen a magyarság sorsa. Azoknak a magyar, avagy nem magyar csak magyarul beszélő állampolgároknak az általános fikázása, gyalázkodása ami itt a topon (nincs rá már egy jó magyar szó?) leírásra kerül nem tetszik. Én is azon a véleményen vagyok, hogy akinek nem tetszik e nemzethez tartozás az keressen neki megfelelőt, magyarán bátran húzzon el, hiszen ennek ma már semmi akadálya. Volt idő, amikor ezt nehezítették, ennek ellenére jópáran leléptek, tehát idegen közösségekhez csatlakoztak.
A határon kívüli magyarsággal kapcsolatban különbséget kell tenni azok között, akiket leszakítottak a nemzettestről és azok között kik önként hagyták el a közösséget. Akik önként távoztak között is különbség van, hiszen van aki kényszer hatására (valóban üldözték) és van aki gazdasági okokból lépett le. Ez utóbbiak sorában, ha alaposabban megvizsgálnánk, az országba az 1700-as évekbenbetelepültek utódait találnánk zömmel. Az úgynevezett fekete magyar csak politikai kényszer hatására hagyja el azt, ami az övé, tehát házát (ami azonos egyben a hazával is). A fekete magyarság jó része Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban a Felvidéken azt tartja helyesnek, ha ott él és nem azt, ha "kimegy" Magyarországra.
Én arról kérdeznék, hogy milyennek látják egymást a határon túli magyarok, illetve egyanők milyennek látják a határokon belül élőket.
Mit (és miért) tartanak Európa népei a magyarságról?
Ezekre a kérdésekre azok a vitapartnerek válaszolhatnak nyilván, akiknek saját tapasztalataik vannak. Mit írnak pld. a svájci, a svéd stb. tankönyvek a magyarságról?