Na itten vagyok kedveskéim!
Szilvalekvár, hát lássuk!
Az igazi befőzni való szilva a besztercei, ami kicsi apró szemű. Úgy lehet kapni piacokon, hogy rá van írva a neve.
Nos, én a múlt évben főztem is be belőle, de olyan sokáig kellet főzni, hogy kinőtt a szakállam. Azóta borotválkozom.
Ezért az idén nagyszemű, másfajta szilvát választok, hogy hamarabb készen legyen.
Befőzés: A szilvát megmosom, kimagozom. Jó olyat venni ami magvaváló, mert egyszerübb szétszedni. Ha nagyok a felek, kisebb darabokra vágom és sutty, be a lábosba. Főzögetem, míg szét nem fő, és a levét kellőképpen el nem fövi. Ha már jónak ítélem, szórok bele fahéjat és szegfőszeget, lehat mind a kettő őrölt, de a szegfűszegnek nem muszály annak lennie. csak vigyázni kell, nehogy túl sokat tegyen bele az ember, mert keserű lesz. Majd jöhet a cukor, azt izlés szerint szoktam, kóstolgatással ellenőrzöm. Ha jó, akkor ugyan az a módszer, mint a baracklekvárnál, befőttes üveg, rum a tetejére, folpack, és lezárás. Majd a száraz dunszt és a mosogatás!