A táncolás esetét értem. Szerintem táncolni időnként olyan, mint egy terápia. Kiadod magadbó, amo foglalkoztat, ide értve jót s rosszat, és még sem pakolsz ki teljesen. Sokat segít.
A másik vers nekem (ez mindíg szubjektív!!!) azér megkapóbb, mert olyan kérdéssel foglalkozik, ami engem is érint. "Sokan vagyunk, s én egyedül köztetek" érzése, erről már én is írtam. Ha érdekel, közzéteszem.