blancanieves, vov... :)

Akkor lássuk a medvét...

Szánt a fény a cédé barázdán
Megtalál egy régi dallam
Megmozdulsz, mert hív a vágy
Csábít visszafoghatatlan

Táncolj, táncol, míg vége nincs a dalnak
Szívedben szól, kér, hív a dallam
Táncolj ki magadból fájdalmat, örömet
Mert csak a tánc az, mi igazán éltet

Régi fájdalmak élednek tetézik az újat
Táncolj még, míg felvirrad az új nap
Táncold ki a fájdalmat, örömet
De vigyázz le ne ülj, mert vége mindennek.

Táncolj, táncolj, míg vége nincs az éjnek
Csak a hajnal első sugara vet vége a kéjnek
Mert jobb ez, mint szerető az ágyban
Táncoddal megbűvölsz minden fájdalmat

Táncolj, táncolj...

Táncold ki a fájdalmat, örömet
Táncolj ki magadból minden érzelmet
Akkor is ha szíved napos, kedved jó
Nem számít más, csak a dallam és a dobszó

Táncolj, táncolj...

Hazaérsz lassan, a lábad leszakad
Mégis vágyod, hogy újra táncolhass
Nincs csodásabb, eggyé válsz a dallammal
Elringat az álom, kibékülsz magaddal