Örülj neki, hogy legalább el lehet rágni.

Mikor még nagyon kezdő voltam a sütésben, a kolléganőm lediktálta a csokoládékrémbe mártott, majd kókuszreszelékbe forgatott mézes kocka receptjét. Megsütöttem, és nem bírtam felvágni. Apám segített, fölfűrészelte kockákra, szép fényes lett a vágási felület. Azt mondta, tölgyfa keménységű volt. Gondoltam, majd a csokoládéban megpuhul. Mindenben megforgattam, nem puhult meg, szemfoggal ráharapva lehetett egy-egy falatot lehasítani.

Vittem azért a munkahelyemre kóstolót. Jót röhögtek, mondták, hogy a 100 tonnás szakítógéppel kellene összenyomni.

Kiderült, hogy kimaradt belőle a sütőpor.