A ludak történelmi pályafutása Róma őskorára nyúlik vissza. Mikor a gallusok feldúlták a várost és egy éjszaka a végső mentsvár, a Capitolium elleni támadásra indultak, a felriadt ludak gágogása figyelmeztette a védőket a közelgő veszedelemre. Attól kezdve a régi rómaiak szent ludakat tartottak Jupiter templomában.

A keresztény ókorban hazánkfia, Szent Márton legendájában tűnnek fel hasonló szerepben a derék szárnyasok, gágogásukkal árulván el Szent Mártont, aki a megtiszteltetés elől rejtőzött közéjük. Nem kétséges tehát a ludak történelmi szerepe, egyrészt mint vészjelzőké, másrészt mint a rejtőzködés leleplezőié, tevőlegesen és szimbolikusan.

Ez utóbbiként bukkantak fel a Kossuth Lajos téren a múlt keddi miniszterelnöki (Bajnai)ceremónián és a Heti Válasz április 16-i számának fotográfiáján, ahol komor, sötét rendőrök sorfala előtt peckesen, katonásan, egyszerre lépve, szabályos alakzatban hat liba díszmenete látható, mint hajdan nagy náci és bolsevista ünnepeken megörökítő filmhíradókban. Ez a kép megérdemelné az év fotója kitüntetést, lényegre törőbben összefoglalja az elmúlt hónap kutyakomédiáját százoldalnyi magyarázkodásnál.