Elkezdem az elejétől.

16 éveen súlyos trauma ért amit senkinek nem mondtam el, hanem megpróbáltam elfelejteni.

Azóta már olvastam vmi olyat, hogy az agy nem képes szelektiven felejteni, hanem akkor egészében átáll erre, vagy ilyesmit.

Lényeg hogy az érettségim alig 2es lett, igy munkába álltam.

De ott is rosszul teljesitettem.

Dokihoz fordultam, és azt mondta a felejtésre hogy másik helet kell keresni.

Pár év alatt 5 munkahelem volt és összejött 2 szerelmi csalódás, ezért beszedtem 20 Tardylt és mega akarta halni, de nem sikerült.

Viszont azt hiszem a gyógyszer is rontott a memórián , lehet hogy a szivemen is.

Nem tudom.

 

A hosszú , küszködős életet nem mesélem el. Még nem vagyok 70 , de úgy adódott hogy elvállaltam a szüleim gondozását ezelőtt 20 évvel, és nem akarom megszegni a szavam.

Apám ma is él.

Ezért aggaszt ez a feledékenség.

 

Amúgy egy olasz rejtvényt 20 perc alatt meg tudok fejteni. De a vásárlás kinkeserv.