Nézzük mit ír Widukind, akit mint az Augsburgi "súlyos magyar vereség" krónikását szokták felemlegetni.

De érdekes módon mélyen hallgatnak egyéb írásairól, például a Szászok történetéről szóló művéről, nézzük abban mit rólunk, magyarokról:

Avares autem, ut quidam putant, reliquiae erant Hunorum. Az avarok, amint egyesek azt gondolják, a hunok maradványai voltak.

Avares, quos modo Ungarios vocamus.... az avarok, akiket most magyaroknak hívunk.

De Ungariis, qui et Avares dicuntur. Magyarországot illetően, kiket Avaroknak is hívunk.

Egyszóval hun=avar=magyar. Nem rokon, nem kulturális hasonlóság, nem beolvadás, nem átvétel, UGYANAZ. Ennyi.