SZG alapvetoen jol leirta a dolgokat, de en azert egy kicsit reszleteznem.
Tehat az "atkosban" vala a haromszintu doktori rendszer. A legalso szintje az egyetemi ("kis") doktori volt (dr. univ., v. dr. techn., alias muszaki doktor). Amint a nevebol is latszik, ezt az egyetem adomanyozta. Szervezett kepzese asszem keteves volt (TMB-osztondij?). Ezutan kov. a valamely tudomany kandidatusa cim, amit C.Sc.-vel szoknak roviditeni. Ha nem tevedek, akkor ezt mar az Akademia adta, de tobbet is kelletett erte gurcolni. (Itt mar nem volt szervezett kepzes.). Es legfolul volt a tudomanyok doktora (D.Sc., "nagydoktori"), szinten az Akademia altal adomanyozva.
A rendszervaltas utan ugy szolt a parancs, hogy at kell terni az angolszasz rendszerre. A tudomanyok doktora megmaradt, tovabbra is akademiai hataskorben. A ket alsobb fokozatot pedig gyakorlatilag egybegyurtak, es nevezek vala Ph.D.-nak. Nagyjabol valahol a ketto kozott helyezkedik el, amit az is bizonyit, hogy a kandidatusi fokozatot automatice egyenertekunek ismerik el a Ph.D.-val, mig a "kisdoktorikat" tavaly dec. 31-ig lehetett atminosittetni. Ehhez a jeloltnek be kellett mutatnia, hogy a kisdoktori megszerzese ota az adott temaban mit vitt veghez (persze sokan azota mas temaban dolgoztak, de ezt most hagyjuk).
A Ph.D.-vel kapcsolatban fontos megemliteni, hogy ezt az egyetem adomanyozza, es a mai magyar regula ugy szol, hogy csak az az intezmeny lehet egyetem (illetve azon a karon folyhat egyetemi szintu kepzes), ahol szervezett Ph.D. kepzes is folyik. Asszem van most meg erre valami turelmi ido, de az hamarosan lejar.
Dobaloztam itt olyan kifejezesekkel, hogy pl. "szervezett kepzes". Ahogy azt mar SZG is emlitette, a Ph.D. kepzes, es a fokozat megszerzese nem feltetelezi kolcsonosen egymast. Ha szervezett Ph.D. kepzesben vesz reszt az ember, akkor harom evig osztondijat kap, ezalatt adott mennyisegu tantargyat vegig kell hallgatnia (regebben az oktatas is kotelezo volt). A harom ev vegeztevel, ha a megfelelo mennyisegu/minosegu targybol levizsgazott a delikvens, akkor letehette a doktori szigorlatot, ami a kutatasi temajaval osszefuggo egy fo- es egy mellektargybol all. A doktori szigorlat kb. olyan, mint egy allamvizsga. Onmagaban nem jelent tul sokat, de enelkul csak arrol kaphat papirt az ember, hogy az adott kepzest elvegezte, amivel eppen semmire sem megy. A Ph.D. fokozat megszerzesenek kovetelmenye a doktori szigorlat meglete, a megfelelo nyelvtudas igazolasa, a harom ev alatt vegzett tudomanyos munkassag bizonyitasa (publikaciok), es vegul a legfontosabb: a disszertacio megvedese. Talan ebbol is latszik, hogy ezekhez mind nem feltetlenul szukseges 3 evet eltolteni az egyetemen. Lehet, hogy valaki dolgozik egy kutatolaborban, vagy beveszi magat a konyvtarba, publikal megfelelo mennyisegu cikket, megszerzi a kello szamu nyelvvizsga-bizonyitvanyt, majd bemegy az elso utjaba kerulo egyetemre (ahol van a temajahoz illeszkedo doktori program), leroja a megfelelo dijakat, leszigorlatozik, megvedi a disszertaciojat, es ugyanott van, na, nem ahol a part szakad, hanem ahol a szervezett doktori kepzesben resztvevo tarsa. (Letezik meg ezen kivul a levelezo Ph.D. kepzes is, de ilyennel en meg nem talalkoztam.)
Remelem, ertheto voltam.
d. Boleny
(az "r" majd csak akkor kerul a "d" melle, ha a tavaly decemberben megvedett disszertaciom utan az egyetem talan mar iden novemberben lesz szives felavatni, addig ugyanis nem hasznalhatom a "dr"-t).
