construct Creative Commons License 2020.07.05 0 0 1850

"az ekvivalencia nem terjeszthető ki nagy tartományokra, az közvetlenül bizonyítja hogy ez NEM AZONOSSÁG, HANEM CSUPÁN EGY LOKÁLISAN ÉRVÉNYESÜLŐ EGYSZERŰSÍTÉSI LEHETŐSÉG."

 

Tévedés. Az ekvivalencia általános görbevonalú koordinátákkal tetszőlegesen nagy tartományokra kiterjeszthető.

 

"nem . . . szabad lenne áttérni "tetszőleges vonatkoztatási rendszerre". . . csak anyaghoz rögzített vonatkoztatási rendszerekben szabadna gondolkodni"

Egy geodetikus pályán szabadon zuhanó űrhajó nem volna eléggé anyagi rendszer?

 

"NEM az jelenti a megfelelő vezérfonalat, hogy nekiugrunk mindenféle tenzoroknak"

 

A tenzorkalkulus készség szintű ismerete minimális feltétele az utóbbi száz év fizikájával való bármifajta foglalkozásnak. S ez nem csak a relativitáselméletre vonatkozik. Ugyanolyan elengedhetetlen, mint volt a vektorkalkulus az elektrodinamikához, vagy a közönséges differenciál és integrál számítás a Newtoni mechanikához. Aki ezeket nem ismeri, az a közelébe se jut a dolgoknak, egyszerűen nem érti, miről van itt szó. Tetszik, nem tetszik fizikáról csak ezen a nyelven lehet érdemben beszélni.

 

"mielőtt a gravitációs hullámokat észlelték volna, nagyon sokakban élt az a vélemény, hogy ilyenek nem is lehetnek, mert hiszen ha minden energia a feketelyuk eseményhorizontján belül van . . ."

 

Ezt legfeljebb hozzá nem értő dilettánsok gondolták. A fizikusok éppenhogy az egyesülő fekete lyukakat tekintették a legesélyesebb hullámforrásoknak. Olyannyira, hogy a LIGO program egyik legnagyobb része a különböző tömegű fekete lyuk párok egymásba spirálozásakor várható hullámok előzetes kiszámolása volt, az általános relativitáselmélet alapján. De Einstein nemlineáris differenciálegyenlet rendszerének ilyen megoldásait már egyáltalán nem lehet papír-ceruza módszerrel előállítani, hanem csak hatalmas szuperszámítógépes kapacitással. A szituáció alakulását szemléletes módon követni, vagy intuitív módon akár csak közelítőleg átlátni se tudjuk. Például azt se, hogy a közben dinamikusan változó, s egybeolvadó horizontokon kívülről vagy belülről származik-e a hullám energiája. Az is kétséges, van-e egyáltalán értelme ennek a kérdésnek. Teljesen a formalizmus alkalmazását gépiesen végrehajtó programokra vagyunk utalva. A lényeg pedig az, hogy az észlelések visszaigazolják a számolások végeredményeit.

Előzmény: DcsabaS (1841)