construct Creative Commons License 2020.07.05 0 0 1837

"Hogy a téridőhöz milyen energiák tartoznak, azt NEM tudjuk, . . . arra az alapproblémára megy vissza, hogy EGYÁLTALÁN HOL VAN AZ ENERGIA . . . Ezt megérteni kb. ahhoz hasonló, mint amikor az egyik Maxwell-egyenletből az adódott, hogy elektromos áram és elektromágneses energia olyan helyen is lehet a térben, ahol NINCSENEK szabad elektromos töltéshordozók."

 

A gravitációs energia nemtenzoriális (pszeudotenzor) mivolta sokkal mélyebbre hatoló probléma annál, mint hogy az elektromágneses energia sem koncentrálódik a szabad töltéshordozók helyére.

 

Egyrészt már magának az elektromágnenses energiának az eloszlása is felvet egy ezen túlmutató problémát, nevezetesen azt, hogy ugyan jogosan feltételezzük, hogy az elektromos mező energiája w=epszilon0 E2 /2 összefüggés szerint oszlik el az üres térben, de ezt valójában nem tudjuk kísérletileg ellenőrizni. (lásd. Feynman  Mai fizika 60.5)

 

De a gravitációs energiával kapcsolatban nem pusztán az a probléma, hogy ellenőrizhetetlen egy elméletileg kiszámolt térbeli eloszlás, hanem az, hogy elméletileg se lehet neki egy határozott térbeli eloszlást tulajdonítani. Ez éppen a mennyiség nemtenzoriális mivoltából fakad. Ami viszont az egész áltrel alapkoncepciójából, nevezetesen Einstein nevezetes ekvivalencia elvéből ered, vagyis hogy a gravitációs hatások lokálisan megkülönböztethetetlenek attól, hogy inerciarendszer helyett egy megfelelően választott gyorsuló koordinátarendszerből írjuk le a mozgást.

 

Nem az a probléma, hogy a gravitációs energia pszeudotenzorának mondjuk a t00 komponense (a gravitációs energia) változik, amikor áttérünk egyik rendszerből a másikba, hisz a kovariáns tenzorok komponensei (így például a kölcsönhatási energiák tenzorkomponensei) is változnak. De azok egymással összhangban, tenzorkomponensként változnak. Például az nem fordulhat elő, hogy egyik rendszerben mind eltűnnek, egy másikban pedig előjönnek. A gravitációs energiával viszont éppen ez történik, amikor áttérünk az adott téridőponton átmenő valamelyik geodetikushoz tartozó Fermi-koordinátákról valami más koordinátákra.

Előzmény: DcsabaS (1830)