A magyarázat az, hogy mozgás lényege NEM a megfigyelő mozgása, mert a megfigyelő lehetne egy energetikai, illetve gravitációs szempontból "nullmértékű", azaz a dolgokat fizikailag biztosan nem befrolyásoló dolog is. A valóságos dologokat a valóságos testek egymáshoz viszonyított mozgásában kell leresnünk, de nem feltétlenül a testeken belül, hanem a testek KÖZÖTTI térben. Erre részben a klasszikus fizika is eljutott, hiszen pl. egy tömegpont-rendszer tagjainak az EGYMÁSHOZ viszonyított mozgása ott független a választott vonatkoztatási rendszertől. Ugyanakkor a potenciális és a kinetikus energiát még jellemzően magukhoz a tömegpontokhoz (vagy ponttöltésekhez) rendelték, nem pedig a közöttük lévő fizikai mezőkhöz.