Vélemény a -11-09-es (önzetlenség határai, stb.) hozzászólásodhoz: két dolog van, amit ebben a kérdésben én nagyon fontosnak tartok. 1. Viszonosság. Azaz a kettőnk (akár valamely, akár "A" barát/nő) kapcsolata legyen olyan, hogy ne merülhessen fel bennem a kétség afelől, hogy fordított esetben ő ugyanigy cselekedne-e. 2. A segítségnyújtást ne várja el tőlem a barátom/párom, ne vegye azt automaikusan biztosítandó szolgáltatásnak.
Éppen ezért én TERMÉSZETES-nek tartom a segítségnyújtást (azaz nem érzem/érezném magam kitartottnak stb.), de nem TERMÉSZETES annyiban, hogy az nem magától értetődő.