termés: ilyen-olyan.
van amelyik fán egy szem sincs, van ami kidőlt a viharban, annyi volt rajta.
azt gondoltam, még ráérek kikarózni, mert kicsik a gyümik... de ezek szerint nem volt már idő...
általában máshol is kevés lesz, a fagy lerendezte a kérdést.
csak azt nem értem, miért van egyik fán roskadásig, a másik fán semmi, hisz egymás mellett vannak, egyformán kaptak fagyot... itt jön be a régi szép elméletem a halál előtti pánikszerű túlteljesítésről
(gyümölcsöző kapuzárási pánik :).
a fa érzi a vesztét (károsodott), és utoljára még nagyot akar alkotni (génjeit továbbadni.. de sajnos "buta", hiszen nincs is magja...)