"...kis túlzással." Ezt a félmondatot rendszerint baromi nagy túlzások mögé szoktam berakni, rövid hatásszünet után.
Egy barátom mondta egyszer régen, egy nagy munka közepén:
"Jaj, az agyam jön már le a fejemről!"
Másik klasszikus, hasonló szituációban, egy másik észkombájntól:
"Le vagyok szopva agyilag, mint egy zokni."
:-)) Még mindig röhögök, ha eszembe jut ez az utóbbi 2.