Már a nyolcvanas évek végén olyan programok készültek Macre, amelyekkel egészen kicsi gyerekek is elképesztő dolgokat tudtak produkálni. A KidPix például (1.2-es verziója 1991-ben készült) szinte az összes ismert grafikai képtranszformációt és trükköt felhasználta. És persze hangot is rá lehetett mondani a rajzra. Enm korlátozta az ifjú alkotó lehetőségeit, hanem segített kiteljesedni azoknak.

Akkoriban, ha jól emlékszem, PC-seknek volt a semmire sem jó Paintbrush. Meg még jó sokáig. Hogy mást ne modnjak, a kevert színnel kitöltött részt nem lehetett átfesteni, mert nem színként, hanem váltakozó színű képpontonként tárolta a képet. Ha valaki ilyen programot írt volna a MIT-en évfolyamtervként, kivágták volna.

Egyébként az egész probléma onnan származik, hogy a nagy varázsló, Gilly Bates, azt mondta, hogy "just like the Mac". De hát ha építesz egy rohadt nagy betonmonstrumot, ami pont olyan, mint egy atomerőmű, attól az még nem lesz erőmű. Így átjöttek a külsőségek, kicsit felcsicsásítva, de "bent maradt a macska", azaz a lényeg: az átgondolt, felhasználóbarát, működő, használható grafikus rendszer.