Carnuntum 5 perce
0 0 160280

Akinek ecsetelni kell, hogy miért lehet fontos az, hogy hol, mikor és miként került be a magyar nyelvbe az “isten” szó, az menthetetlen.

Előzmény: The real Winnettou (160279)

------------------------------------------------------------------

 

Nekem se lényeges,mert a forma alapján nem magyar,germagyar. Az érdekesség inkább at etimológiában lehet,hogy van-e köze,az indogermán jó szavakhoz?

Nem vok kretény,ezért jó,hogy nem germán,de rokona lehet. Mivel germán pogány vagyok,így legalább nem zavar be,hogy van pogány Áz és az Isten,amit a kretény-zsidóra használunk. Szar a német,hogy a gut-ból jövő Gott-ot a kretény Istenre használja.

Mivel a valszeg indogermán szó nem része a germagyarnak így a nyelv törzse ki is lökheti magából.

 

Tényleg érdekes így az Isten szó,mert azt jelenti,hogy a kretény-zsidó cucc nem hatolt mélyre.

Ha nem lenne kapitalizmus,meg munkaidő a szombat szó is hullna ki.

 

Egy nyelv ahhoz a nyelvhez tartozik, aminek a szavai a kúthúrális-gazdasági-állami-oktatási hatásoktól függetlenül is megmaradnak. Ez a germán, mivel a legtöbb agresszív szó is germán, de ami mellékes is, mert a legtöbb képzés germán.

----------------------------------------------------------------------------

 

The real Winnettou 2 perce
0 0 160282

Az isten szónak pont akkora jelentősége van, mint a szombatnak.

 

Sehol nem írtam, hogy nincsen jelentősége annak, hogy hol és mikor került a magyar nyelvbe az isten szó. Azt írtam, hogy az isten szóra ugyanúgy nem lehet nagy ívű történeti elméleteket építeni, mint más kósza szavakra (pl. Ügyek).

-------------------------------------------------------------------------------

 

De bőven van szó amúgy, amira lehet építeni: riba, lotyó, szajha, mind germán egy leváló kiszakító a töve mindegyiknek, így ellentében áll a sweas-val, ami a szűz, se tőből, ami a saját.