Kedden erőst fontolgattam, hogy elsétálok Brémában a vadászboltig. A hajnalban huhogó parlagi gerlét akartam kiiktatni az életemből. :P Felkeltett ötkor az idióta Hu-hu-húúúzásával, és ezt nem is hagyta abba fél hatig biztosan, mert addigra a férjem is felkelt, szóval nem erőltettem tovább. Másfél óra alvásomat elvette, mikor pont reggeltől estig vonatozás/iskola/vonatozás van, és a délutáni szunyókám is kimarad ezért. Szerencséje a dögnek, hogy nem volt már nyitva a fegyverbolt, mikor átszálltam. De megérezte, hogy leves lesz belőle, mert azóta nem huhog. Idióta madár!

Amúgy nem tudom, hogy miért, de a gerléknek ez a huhogása még napközben is ki tud idegelni, a szarkák párhuzamosan cserregtek, amíg ez a vadbaromfi huhogott, de attól még aludni is tudtam volna. Na, mindegy! A galambokból időben levest kell főzni, ez a tanulság.