Carnuntum 30 perce
0 0 160054
Ismerem, szépen leírják, hogy a gyököket valóban létező nyelvi elemnek tekintsük, szükségük van a képzőkre is, mert azzal nyeri el a szó az értelmét.
Tehát nem létezőnek tekinti.
Helyette pl. ilyenekkel kalkulál:
Passzív tő (fiktív tő)
Származékszavakban élnek, önállóan nem, csupán toldalékosan fordulnak elő.[2] Úgy ismerhető fel, hogy mi a szótő, ha a tövet és a toldalékot más szavakban is fel tudjuk ismerni. Például:
for-dul – mor-dul;
for-dít – boly–dít;
for-og – kavar-og;
for-gat – takar-gat
Azt el kell mondani, hogy a forog és a ferde két külön tőre, gyökre megy vissza. A forog az indogermán spereg, ebből jön a pereg is, a forog a germános változata.
A képzések germánok-indogermánok:
ford: d jelen és kausatív képző.
Az og a germán-indogermán og, és az og már az indogermánban is megvolt a sper gyökhöz.
A gat az og és az ít vagy od kausatívképzés együttese. Ez az összetétel a germánban figyelhető meg:
bővül, bewen, bewel+og beweleg vagy belgan, ami bővülog, abből jön a balgi, bővülegi, bővülegő, majd egy et-val, vagy od-val, bulgidó, vagyis bővüleget vagy bővülgedő, ami dühöt jelenet a bő tőből kiindulva.
Az og kifejezhet gyakori történést is, de mozgást is, mert talán ez a go, geh.
H. Bernát 10 perce
0 0 160057
Nem a szótő hordozza az alapjelentést, hanem a gyök. Mégpedig azért, mert az alapjelentést hordozó gyökök is ugyanúgy képlékenyek, mint a képzők.
Erre nem jöttek még rá a nagyokosok!
HA a "gyök" KÉPLÉKENY, akkor MITŐL "gyök" ?? Így bárki bármit kinevezhet "gyök"-nek, egyéni ízlése és facsarintó törekvései szerint.
Fenti "megállapításaidból" CSAK 1 következhet: NINCSENEK "gyökök" ....
Előzmény: Carnuntum (160054)
Tő van, mert én nem vagyok hajlandó máshogy beszélni, mint:
Ha kinyitom a Pepsit, jön a füst.
Van az irigy és van az árt, az indogermán er tőből, az árt, artjan azt jelenti, hogy megmozgat, felbőszít, kimozgat a germán nyugalomból, ezért az irigy erre következik, tehát ő ártottan van.
Ha kiindulok a bő tőből akkor nekem a bővüleget a düh lesz, és ily módon is beszélek a 21. században, a nyelvi vagy törzsi fordulat után.