Már mondtam, hogy az indogermánban három vezet van.

Van az egyik, ami inkább visz, uedh tőből, valószínűleg a finnugorban ez van benne.

Van az uegh tőből, ez a wag, ez az üget a magyarban, ahogy az evickél, és ebből jön a jövevényszó utu, út, ez az út nem magyar. Szlávban képeznek egy vozit-ot belőle, de ennek a formái a magyarban az üget és az evickél.

 

Van akkor az aues tőből, ami az észlelni, ebből jön a ész szó, a wis, wit, Witz, ebből jön a wita szó, mint vitázni, vagyis azt tárgyalni, amit észlel az ember, vagy észleltetni, ahogy az észel a germán witul. A waitan és a wizan egyben azt is jelenti, hogy vezekelni. Van képezve belőle wisida is, ami a vezető, wisida, mint a szabad vagy a garázda, da főnévképzővel.

Valószínű, hogy akkor van t-vel is képezve. Persze witód egyben jogot is jelent.

A witian parancsolnit is jelent. A vezér pedig a Weiser lenne.

 

A magam részéről én a vizsgálódásba még a vét és a veszekedik szavakat is bevonnám, mert még ezt is jelenti.

 

Tehát ez alapvetően egy teljes szóbokrot alkot, különféle alakokkal, de egy tőből, és sokszor csak a tő változik, a formák keverednek.

Ez igen egyértelmű lenne, hogy ez az, ráadásul ez igen illiberális-filozófikus, sőt tökéletes, alkotni se lehetne jobbat, mint amit a természet létrehozot.

 

Ezek alapján a vezetni annyi mint észt tenni, vagyis észleltetni.