Érv? Az van bőven, úgy, hogy ki se fogyok belőle.

 

Germánban is megtalálható? Biztos az,hogy másban is?

Az érv kerek, mert mindent egybeveszek, hogy milyen nyelv a magyar, kantumnyelv és faszanyelv, hogy milyen képzések vannak a germánban és hogy mikor mi jött létre, a gyököket, mert ezek is fontosak.

Vegyük a kedv szót, helytelenül valami finnugornak veszik, miközben a töve a kí, ge, kiván szó:

 

kíván – ‘‹valakire, valamire› vágyik’: felebarátod feleségét ne kívánjad; ‘szeretné, ha másnak jutna ‹valami›’: sok szerencsét kívántunk neki; ‘óhajt, szándékozik’: ezzel nem kívánok foglalkozni; ‘megkövetel’: ez a sértés vért kíván! Származékai: kívánság, kívánalom, kívánatos, kívánós, kívánkozik. Ismeretlen eredetű szó, bár nem képtelen feltevés, hogy kív- töve a hív1 ige alakváltozata; jelentésük a ‘magához hív’ ⇨ ‘magának kíván’ vonalon függhet össze. Lásd még kíváncsi.

 

 

A kíván-ből van a szó bőven a germagyarban. Ha megtaláltuk a kíván szót, ami a kedv gyöke, vagy inkább a ke, akkor a kedv nem lehet finnugor.

 

kedv – ‘hangulat, érzelmi állapot’: rossz kedvében találtuk; ‘hajlandóság’: semmi kedvem találkozni vele; ‘tetszés, vágy’: gyere el a kedvemért. Származékai: kedves, kedveskedik, kedveskedés, kedvez, kedvező, kedvezés, kedvezmény, kedvezőtlen, kedvetlen, kedvetlenség, kedvenc. Bizonytalan eredetű szócsalád. Valószínű ked- töve talán ugor eredetű: vogul, osztják kent (‘harag’), ha feltehetjük, hogy e szavak jelentése eredetileg semleges volt: ‘kedv, hangulat

 

A szó ráadásul dwa-s képzés, tehát egy germán képzés,mint a borotvában.

Ha a kíván a kedv töve, ami a gaidw, kaidw gótul, akkor a kedv máris nem lehet finnugor szó, ezt összevetve a többivel, a sok és sok érvemmel, amiket hozok, egyértelmű.

 

Én érvelek, folyton, csak nem akarod a dolgokat egységben látni, se megérteni.

A szófejtéseid érveletlenek, mert találomra vannak, nincs rendszer, nem ad semmit, olyan, mint a finnugor kent, amit egy Germagyar egyből hülyeségnek tart.