„gentes, qui dicuntur Cozar”. Eredetét tekintve nemzetközi vándorszó, amely végső soron talán a török *qazar ’kóborló, nomád’ szóra vezethető vissza. Ennek végső töve a *qaz- ’kóborol’ igető, amely a kazah és a kozák népnévnek is a forrása (TESz.). Az utóbbi időben azonban RÓNA-TAS ANDRÁS kétségbe vonta e származtatás helyes voltát arra hivatkozva, hogy a török nyelvekben ennek az igének a népnévben látott jelentése nem mutatható ki. Egy néhány évtizede megtalált török nyelvemlékben viszont előkerült a kazár népnév minden kétséget kizáróan török alakja qasar formában (lásd még LIGETI 1986: 487–489). Erre alapozva ajánlja RÓNA-TAS az etnonimának végső soron a Caesar névből való új eredeztetését: a névből alakult cím iráni közvetítéssel terjedt el Nyugat-Ázsiában, s ez lehetett a vizsgált népnév közvetlen forrása. A törökök nyelvében egy iráni qesar formán keresztül qasar lett. És mivel a törökben az utolsó szótag magánhangzója a hangsúlyos, ezért a qesar > qasar változás teljesen szabályos. A török forma bekerült a mongolba is. Az elgondolás gyenge pontja az, hogy a qasar és a jóval többször előforduló qazar viszonyát nem magyarázza (RÓNA-TAS 1982, 1983, lásd még WOT. kazár)

http://mek.oszk.hu/17000/17095/17095.pdf

még egy bizonyíték arra, h a "kazárok" neve nem a kóbor kósza

(nemcsak azért, mert városlakók)

hanem a kvaszar aminek jelentése gazdag (kazdag)

ahogyan már korábban mondtam