Carnuntum 2 napja
-6 1 159802
Máskor is elkövették nyelvészeink azt a hibát, hogy bizonyos képzőket csak igékhez lajtstomolnak.
Ám a nyelv nem így működik. Simán működnek névszavakkal is.
Erre sem tér ki a tananyag, pedig jó volna!
Egy ismeretlen képzőt felejtettek el a nyelvújításkor, amikor csak igéhez kötötték.
-áj, éj képzők pedig a legősibb magyar képzők közé tartozik, olyannyira, hogy az MTA el sem ismeri, de én egy 1917-es MTA-s értekezésből bizonyítékot találtam tézisem igazolására.A főnévképzőknek két csoportja van: igéből főnevet képző, ide sorolják az -ely, ély, ály végződéseket is.az -aj, -ej FŐNÉVKÉPZŐ legtöbbször j: kacaj, zörej, dörej stb.
• az -ály, -ély főnővképző többnyire ly: rejtély, veszély, szabály stb
A NÉVSZÓBÓL FŐNEVET KÉPZŐnkhöz nem sorolják, pedig rengeteg ősi és nyelvújításkori ilyen szavunk van.Mindegyik névszói. A nyelvújításkor saját szabÁLY!! :))-aiknak mondtak ellent, amikor megalkották őket.
ricsaj – ‘lárma, zaj, kiabálás’. A szlovák ryčaj (‘rikoltozás’) átvétele; forrása a ryčať (‘ordít’) ige. Hangutánzó szó, s csak ezen a szinten rokon a magyar rikolt, rivall igékkel.
Egy elég nagy történelemhamisítás a ricsaj szót szlováknak venni, miközben a jegyekből épp a germagyarból ered.
reu, or tő:
ordít: rēotan
ordas
recs: reu, rösch
ricsaj: rūhjan
A ricsaj és a dörej megán viseli azt, hogy mindegyik a germánban egy jan-os ige, rúhjan, drunjan(dörren).
Ez a ja természetesen itt a jan-os ige után egy birtokos, gót ja.
Én természetesen a dörej helyett inkább a gót drunja, vagyis döreny vagy dörenyét pártolom.
A kacaj a köhög, kuh, keh germán tőből ered, aminek egy másik változata a kichern, keuchen.
opinionater 10 órája
-1 3 159818
Ugyan Gombocz helyett véletlenül Budenzet irtam, de teljesen mindegy, hogy az idézetet Budenz szövegeként nem érted vagy Gomboczéként. Gombocz azzal mentegeti a nyelvújítókat, hogy amikor összekeverik a denominális és deverbális képzőket, öntudatlanul a finnugor alapnyelv szellemében járnak el, amelyben az ige és a névszó szófajilag nem vált el, ezért nem lehettek külön deverbális és denominális képzők sem. Ez feltehetőleg irónia, de akárhogy is van, Gombocz megállapításának semmi köze ahhoz, hogy létezik-e a magyar nyelvben a halom főnévből képzett halmodzódzik ige. Nem létezik, mert ilyet olyan kompetens anyanyelvi beszélő nem mond, amelyiknek ki van a négy kereke.
Előzmény: Carnuntum (159816)
Hát persze, vagy csak így akarták a maguk baromságát bevédeni. Általában a l vagy ly igéből van, mint a beng-ből, alapja a bán a bengály, vagy a sikk, sek-ből a sekély, sikla.
A ja előfordul adverbium-ből mint ab, apo, ami a német ab, az apad, és ebből az apjó, az apáj, de persze a hütten-ből a hodáj is.
Persze a gyökerük teljesen más, így Gombikácz vagy ki téved.
