Egy ismeretlen képzőt felejtettek el a nyelvújításkor, amikor csak igéhez kötötték.

-áj, éj képzők pedig a legősibb magyar képzők közé tartozik, olyannyira, hogy az MTA el sem ismeri, de én egy 1917-es MTA-s értekezésből bizonyítékot találtam tézisem igazolására.A főnévképzőknek két csoportja van: igéből főnevet képző, ide sorolják az -ely, ély, ály végződéseket is.az -aj, -ej FŐNÉVKÉPZŐ legtöbbször j: kacaj, zörej, dörej stb.
• az -ály, -ély főnővképző többnyire ly: rejtély, veszély, szabály stb
A NÉVSZÓBÓL FŐNEVET KÉPZŐnkhöz nem sorolják, pedig rengeteg ősi és nyelvújításkori ilyen szavunk van.Mindegyik névszói. A nyelvújításkor saját szabÁLY!! :))-aiknak mondtak ellent, amikor megalkották őket.

Hát figyel, még a finnba is átment a nylevükből, a germánból a ja képzés, amolyan gótikusan képeznek belőle főneveket.

Az áj nem más mint a jó, a birtokos képzés, ami  az apáj-ban, hodáj-ban és a kopja-ban is megvan.

A l germán főnévképző, mint bengály, a beng-ből, a ban, bán tőből, vagy melléknévi, mint a sekély, sikla, vagy csatló, csikló, Stachel.