opinionater 7 órája
0 1 159796

Általános iskolai nyelvtankönyveket haszonnal forgathatnál. Az -ózik/őzik visszaható igeképzőnek tetszőleges változata ugyan az -ódzik/-ődzik, de ez a képző csak igéből képez visszaható igét, főnévből nem. A fog ige, ezért fogódzó van. A halom főnév, ezért *halmodzik nincs, tehát *halmodzó sem. Ahogy *asztalódzik, *székődzik sincs.

 

Az ik nem visszaható képző, hanem folyamatos jelenképző, mint az angol s, kb.

Az ik, a gót, uh, ih amely egy Verlaufsform, nem visszaható.

Példa: átalkodik: at, germán útál, vagyis az az atal, l képzővel, aztán egy kó amely melléknévi és jelent fejez ki, majd a gót Verlaufsform.

 

A magyarban nincs visszaható.

 

Más példa: ódzkódik: ód, ami az at indodermán formája+ ska, ami a jelent fejezi ki+d kausatív, vagy jelen, mert ez a tesz, do+ik Verlaufsform.

 

A ské, skó-ról a gyengébbek kedvééért:

https://de.wikipedia.org/wiki/Indogermanische_Ursprache

-sk̑é-/-sk̑ó-: Dieses thematische Suffix wird an die Nullstufe der Wurzel gehängt und ergibt Stämme iterativer Bedeutung. Beispielsweise gehen die Inchoativa des Lateinischen, die mit -sc- aktionsartspezifiziert sind, auf diese Bildung zurück, ebenso die Iterativa mit *-sk̑é-/-sk̑ó- im Griechischen und Hethitischen.

 

Ahogy az angolban és a germánban is.

opinionater 7 órája
0 1 159797

Az -ó/ő a folyamatos melléknévi igenév képzője, és nem a véghangzóból, hanem a véghangzónak az ómagyar folyamatos melléknévi igenév képzőjének az összeolvadásából alakult ki.

Előzmény: Carnuntum (159795)

 

Az bizony ám a germán időben volt, ami az ómagyar:

 

Természetesen van véghangzó, mint a hadu-ban, vagy az utu-ban, ami a hadiz accusativ változata.

 

Az ó képző két részes, egyrészt az indogermán ei, másrészt egy jó-ból alakult ki, már germán időben.

Ahogy van hersjó és hersō is a germán nyelvben.

 

A gyengébbek kedvéért itt ezzel állunk szemben:

Suffix Bedeutung Beispiele *-yo- Zugehörigkeit (Adjektive) lat. pater ‚Vater‘ – patrius ‚väterlich‘ *-ey-o-Stoff (Adjektive)lat. aurum ‚Gold‘ – aureus ‚golden‘