Kezdjük ott, hogy a barom szó a bír szóból ered, germán om,mó képzéssel, ami létező szó a germánban és birtokot jelent, illetve viselőset, vagyis terheset.

 

A vagyon szó a wadja vagy a wetmó, ennek a két szónak nagyon hasonló a jelentése, de talán két gyökből erednek.

A vagyon az ad-ból eredne, vagy a visz-ből, ha a kettő nem egy és ugyanaz, és az ad-ból ered.

A vagyon azért lett vagyon, vagy agyon, vagy wadja, vagy wetmó, mert a férfi vagyont ad a nőnek és mellé Schlüsselgewaltot, amit tovább ad a leszármazottakra, ahogy Tacitus mondja. Ez a vagyon piactalan, törzsi védlem alatt áll, és nem lehet belőle tőkét csinálni. A vagyonból, a családi vagyonból, ami a nőé, de a haszonélvezet a férfié, csináltak a középkorban tőkét, azzal, hogy a wadja-t vagy wetmót piacosították(ezek a libcsik!).

 

A vél szó egy indogermán uel tőre megy vissza, ez egyben a választ és a vall is, ahogy a wollen, és a wählen egy tőre, ahogy a germán wellen is ami a vall. A vál, vall, vél tárgyra fókuszál és annak aspektusaira, attribútumaira. Ezért is vallás a vallás, mert vélés, választás van benne.

 

A vár és az őr egy szavak(árú-vesz vásár), ebből jön a vár, waru, uaru, illetve a várda, várad.

A vezet az indogermán aues tőből jön, ez a germán wiso(weisen), wisida a vezér, ész a wis, Witz, tehát a vezet szó nagyon helyesn azt jelenti, hogy észlelést tesz, ehhez tartozik még a vezekel is.

 

Már többször elmondtam, hogy a vásár egy indogermán ueus tőre megy vissza, ez a germán wizó, wazó, waz, Waró, ami az árú, és a vesz a wiz, wez.

 

A vág szó egy indogermán uek tőre megy vissza, mint a tochar wak, ahogy a görögben is megvan, latin vagina esetleg, talán egy germán wag, ami éleset jelent. A lényeg, hogy a vág szó, egy indogermán szó, esetleg tochar, de lehet germán is, ha a wag idejön.

 

A vágy szó a legtöbb értelmet akkor adná, hogyha a germán wéni, wénja lenne, indogermán uen, csak a g-vé látozás kérédéses.