Én is Mac hívô vagyok. A Mac mint munkaeszköz 1990 telén került a kezembe. Két év után egy másik munkahelyen kénytelen voltam PC-n dolgozni, még ma is úgy emlékszem rá, mint egy rémálomra. 95 végén önállósítottam magam, azóta dolgozom Mac-en. Kényszerbôl van PöCe is, a hardverével önmagába nem lenne semmi bajom, dehát az oprendszer, meg egy pár alkalmazás, ami fut (pontosabban gyakrabban áll) rajta, hát egy trágya. Az az érzésem, hogy az egész csak azért van így kitalálva, hogy a népek számára valami misztikus dolog maradjon a (sz)ámítástechnika, meg hogy a rendszergarázdáknak a sok fagyi miatt mindig legyen munkája. Pedig měködô, stabil rendszereken még alkotni is lehet ám! Nézzétek meg a grafikai studiókat, meg a měvészeket, grafikusokat, toronymagasan a Mac a vezetô platform. Azért, mert engedi az embert dolgozni, és nem arra kell koncentrálni, hogy ez a sz*r mért nem měködik, hanem az ember elengedheti a fantáziáját, és a gép többnyire engedelmeskedik az alkotó akaratának.
Bocs, ha hosszú voltam.