otumbaj 30 perce
-1 1 159462

Úgy vélem, a székelyek nevének valamilyen módon köze lehet a Szék, mint ősfoglalást, önkormányzati rendszert, saját bíráskodást, katonai vezetést jelző közigazgatási egység megnevezéshez. A székelyek jogállásához. 

Ahogy a nemes szó sem nemzetiséget jelent, talán a székely szó sem, hanem jogállást.

Megfontolandó a párhuzam a bíráskodási joggal: Úriszék, Székesfőváros...

 

Előzmény: Carnuntum (159448)

 

Hát akkor nagy libcsi vagy. A nemes szót mint jogállás nem is igazán értem, olyan libcsi dolog.

A magyar középkori vagy előközépkori törvényeket nem ismerem, de tudni kéne, hogy hogyan is volt latinul a magyarban a nemes.

A nemzetiség is egy jogállás, a középkorban a székely szék a személyi jogi alapon műkodött, tehát a Székely szék előtt a Szász meg szász előtt.

A nemes később vált tán már az Árpád -házi dőkben is szolgálati nemességé, de azelőtt volt egy született nemesség, de az megint más mint a szabad, az ingenuus. Az ingenuus is nemes, mert benne van a Sippeben, tehát szabad, suebada, míg a libcsi a riba, lotyó, szajha nem nemes, mert libcsi, kivált.

A szolgálati nemesség nem nemesség, ahogy Szijjártó se lesz nemes, mert hivatala van, ráadásul ha még libcsi is.

 

Minden ember nemes, ami a sippeben van, ezért szabad és ezért ingenuus, de van persze igazibb nemes is, mégpedig az egyeneságú leszármazott, a nép mellett van ő, mert a nép itt egyben cognat, a nemes pedig agnat.

Tehát a nemesekből kettő van, akik szabadok, mert sippések: az egyik az Agnat, az egyenesgáú, a másik a nép, a cognat a sippeben.

 

A magyar történelmet igazából nem értem, mert túlzottan a hivatali nemesség kerül előtérbe, a nemes a magyar történelmi nyelvben a szolgálati, hivatali nemesség. Nem tudok mit kezdeni vele.