" Nnno akkor te is tudod már, hogy milyen a házasságából egy lépéssel kilökött férjnek lenni ...."

Csak hallomásból tudom . Igaz , mi is elváltunk , de nem öltük egymást utána . Lakást eladtuk , hitelt kifizettük , a maradékot meg elfeleztük (talán 2-3 heti nyaralásra elég lett volna .:-D)  Gyerekeken nem cívódtunk , mert apuka nagylelkűen megengedte , hogy vita nélkül nálam maradjanak . Gondolom a huszonéves , várandós utódom nem kapacitálta az ellenkezőjét . Gyerektartást 720.- Ft.-t kaptam  (akkori fizetésem 3.600.-volt) . Szóval merő gyönyör volt a harmincas éveim elején egy 11 , és egy 7 éves gyerekkel újrakezdeni . De ha nagyon akar az ember , képes állva maradni .

Ha nem válhattam volna el , előbb-utóbb félárvákká lettek volna a gyerekeim . Vagy én , vagy az apjuk ..... Merthogy' amit nem bír az ember megemészteni , azt folyvást a tányér mellé teszi . Jobb volt így .

Nekem soha többé nem fordult meg a fejemben a házasság gondolata , de van akinek ez valamiért fontos . Miért lenne tiltott ? Lehet gyereket szépen/örömmel nevelni holtomiglan-holtodiglan kapcsolatban papír nélkül is , és lehet papírral is gyötrő kapcsolatban senyvedni . Fogalmam nincs , miért misztifikáljátok a házasság mibenlétét . Szerintem túlhaladott álláspont , polgári szerződéssel elejét lehet venni sok mindennek . Talán csak a gyerekelhelyezésbe kéne' hivatalból beleszólni , hogy a gyerek érdeke legyen a döntő , ne az erősebb ökölé .