Ez ám a történelemhamisítás:

lóg – ‘súlypontja fölött felfüggesztve függ’; ‘súlyánál fogva lefelé húzódik’: lóg rajta a ruha; ‘kötelességét mulasztva hiányzik ‹iskolából, munkahelyről›’; ‘tartozik’: lógsz nekem ötszázzal; ‘lézeng, csavarog’: egész nap az utcán lógsz. Származékok és kapcsolt szavak: lógás, lógós, lógat, lódul, lódít, lódítás. A szócsalád ló- alapszava ősi finnugor örökség: cseremisz longam (‘szór’), finn luoda (‘ledob’), lapp lagnit (‘leemel’). A lóg–lódul szópár a cseng–csendül, forog–fordul mintáját követi. Lásd még lóbál, lődörög.

A lóg szó valójában a lebeg szó összevonása, ami a germán lób, és leb hozzáadva egy germán vagy indogermán og képző. Ebből a szóból jön a lompos is.

Leb és lob+indogermán og=lobog, ami összevonással=lóg

A leb mp-s változata, ami képzőt már sokszor megemlítettem a lompos. ebből jön még a lóbál ami a germán lobba.

Lebeg, lóg, lompos, lóbál germán szavak és germán képzésekkel.