Hát akkor, foglaljuk össze a tényeket:
hiába megy le az ember tök gyakran bulizni, csak nem akar szaporodni azok száma, akikkel a Kegyetlen Játékok-ról lehet dumcsizni, legalább is egy bizonyos rétegen belül nem akarja mindenki megnézni (pont az én rétegem).
Aki látta, általában nagyon fel van dobva, ugyanakkor aki nem látta, szinte 99%-ban azt reagálja, hogy de hisz ez egy feldolgozása a veszedelmes viszonyoknak, és ennyi. (Kb. 70 mintavétel alapján)
Kritikák: NY-ban bomba volt, de ez nem-jót jelent, azt, hogy senki nem nézte meg a kicsit is intellektuális emberek közül.
Az LA Times azonban istenítette (lehet, hogy ha Roger Kumble L.A.-be adaptálja a történetet, fordítva sül el, de jelen pillanatban mindegy is.

Szóval, itt az idő, süllyedj csak kis topikom, meglátod, nem fog fájni,
jó volt veled együtt dolgozni, nekem te voltál az első, és most azt mondom neked, hogy csá.
Köszi mindenkinek a hozzászólást.

PS: A Népszabi eleve nem kedveli a fiatal-filmeket, és azon felül, hogy lenyomta a film történetét, beleértve a végét, csak 4 sort írt, az is tele volt patternekkel. Kár bedőlni neki, mert az is csak vattacukor. És egy szóval sem említi, hogy például Cecile (Selma Blair) milyen humoros karakter, de ez van, és lehet, hogy 50 éves koromban én sem a tini-mozikra fogok gyorsulni, addig is ..