Először is a pontosság kedvéért: nem ez az első modern Veszedelmes viszonyok-adaptáció, a franciák a hatvanas években csináltak egy (szerintem nézhetetlen) változatot még fek-fehben, ami (legalábbis az eleje) egy sícentrumban játszódott.
Mint XVIII. századra specializálódott francia szakos, természetesen megnézem a filmet, de felemásak az előérzeteim. Formannak is nehezen bocsátottam meg, hogy belenyúlt a cselekménybe, abban ugyanis minden pici elemnek megvan a helye - na ez az, amit Frears tökéletesen adott vissza. Formannak is vannak persze hatalmas pillanatai.
Kiegészítésként: léteznek színpadi adaptációk is, azokból az egyik, a Heiner Müller-féle két játszóra és négy szerepre szól. Amikor a vicomte a kislányt közelítgeti meg, akkor a női játszó a vicomte, a kislányt pedig a férfi játssza. Csak érdekességképpen :-)