A látjumak folytatása:

Mi a k a végén? Verlaufsform. A látjum vagy kijelentőben látjum, ez olyan mint az eszem, csak egyes személyben van az eszem.

A régi Verlausform: észelendén, vagy észlelék volt. Ha az ik Verlaufsform, akkor helyes a forma:tudik. Nagyon sok szó alapja az indogermán et vagy germán et, es, ez nincs képezve, viszont Verlausformban eszik lenne.

A gótban született meg a Verlausform:

waituh þan atta: észelik aztán atya

Ez egy Verlausform, a korábbi volt a witands, witandi, ebben a formában lehet egy mondaton belül alanyt váltani:

iþ Iesus witands: ésakkor Jézus észlelendén, vagy ésakkor Jézus észlelik, vagy észlelék.

Vagy vegyük az iddjuh szót: ez nem más mint az igyák(uzsgyi) szó, nem a gehen, hanem mint a Hallotti beszédben az uogmuk és vagyon, mert a szó a wagjan. Szerintem a gót is tudja mutatni, hogy hogyan is inog a w és az u.

Tehát helyesen: bírjam mi, Verlaufsform: bírjamak(az új gót Verlausform)

                          eszem mi, eszemük Verlausform, eszjüm, és Verlaufsform: eszjemük

Tehát a mondat: Látjamuk(lássuk helytelenül) a látomásom teljesen gót-germán.

A k képzés a gót időben jött létre, és gót, Verlaufsform: eszem rendes, eszik Verlaufsfrom, mint a gótban, az andán helyett.