Azt hiszem, hogy tényleg nem fogalmazok elég világosan. Én nem arról beszélek, hogy márkás göncökbe járassam, meg hogy 20 db vadítópink barbit vegyek neki kacsalábon forgó libaóllal, meghogy 16 évesen a segge alá tegyek egy BMW-t, hanem arról, hogy ne legyen gond kifizetni a tankönyveket, ne amiatt ne járhasson egyetemre, mert nem tudom kifizetni a tandíjat. Hogy mondjuk ha elmegyünk kirándulni Visegrádra, akkor a hajójegyek mellett ne legyen gond megvenni egy fagyit, ha a gyereknek csorog érte a nyála. Nem lehet mindíg azt mondani a gyereknek, hogy nem, ezt sem, azt sem, mert nincs pénz. Tudom, hogy nem egy fagyin múlik a boldogság, de ha ezt a helyzetet meg lehet előzni, akkor miért ne? és lehet, hogy sikerül (miért ne sikerülne...) úgy nevelni, hogy megérti, és nem nyafog tovább, de belül az még úgyanúgy rossz érzés neki. Sosem voltál úgy, hogy minden gyereknek volt vmi bizonyos kütyüje, csak neked nem? Tudom meg kell tanítani, hogy nem _ez_ a lényeg, de nem feltétlenül így.