H. Bernát 15 perce
0 0 158155

Többségi vélemény szerint Anonymus jó 300 évvel a honfoglalás után írta művét (1210 k.), így három évszázad teltével már csak információ-foszlányokkal rendelkezhetett a kort érintően, azaz a "marót", "kozár", "bolgár", "szlovén" terminusok alapján az egykori morva, kabar, bolgár, szláv népek/politikumok emléke őrződött így meg nála. (Hogy belekeverte a történetbe saját kora viszonyait is, mutatja, hogy a kronológiával nem lehetett tisztában).

 

Ha ez így helyes, akkor hol vannak az "avarok"? Ezekre csak a "székelyek" képében emlékezhetett, akik régi helyi lakosok, "Attila király népe"-ként tűnnek fel. 

 

Valami "rémlett" még neki egy keleten történt csatlakozásról (= kavarok), és hogy ezekről a "kunok sokaságában" emlékezik meg, jelzi az ilyen indíttatást. Tudniillik 2-3 évtizeddel a Gesta után megjelentek Mo.-on a valódi kunok, így ekkor már nem hozhatta volna be őket a történetbe, értelemszerűen (ami igazolná egyben, hogy A. munkája nem lehet IV. Bélához köthető). A századfordulón a "kun" még kb. "egy keleti harcos nép" asszociációt kelthetett a Gesta célközönsége körében.

 

Fontos még, hogy ugyan költött név a "Tanuzaba" besenyő vezéré (is), de A. tudta, hogy besenyőnek török név(adás) dukál. Hiszen az ő korában még nem olvadtak be nyelvileg a Mo.-ra került besenyő töredékek.

 

Ez durva, ahogy Berci játszik a dolgokkal. Mennyi mindent meg meg akar tartani belőle, Anomymusból meg, mint az egész volga dolog.

Nem lehet elfogadni, hogy a szobboticai-horizont az kun, és nem magyar?

Ha Bercinek nem dukál, nem is akarja elfogadni, de ha dukál neki valami, mint a Volga már el is akarja fogadni!

Lássuk be, hogy a kun a kabar, a kabar a szubbitciai horizont, vagyis az a kun.

 

Dukál neki az egész kazárdolog, de nem dukál neki a krittika, vagyhogy a pajzsraemelés germán.

Ez ám a szelektív hallás!