https://itthon.transindex.ro/?cikk=28378&fbclid=IwAR1aoMVXlQfFb7egVnEjIqCAyoJaefdrQlej8we1n2JLB1EVD8VVMihRwSY
" Spronz felhívta a figyelmet arra, hogy számos olyan ország van, amelynek sikerült megoldania az eredményes ügyfeltárást, az alapos nyomozást, vizsgálatot, és jól rekonstruálható, mi történt. Ezek az országok nem azért lépnek fel hatékonyabban, mint a legtöbb közép-kelet európai állam, mert a skandináv vagy a svéd rendőrök okosabbak, rátermettebbek, hanem azért, mert a nőket s gyerekeket érő erőszakkal szembeni fellépésre van valódi kormányzati, politikai akarat. A hatalom ténylegesen szembe akar nézni a bántalmazással, valóban elkötelezi magát annak visszaszorítására, nem pusztán szavak szintjén vagy még úgy sem. Ha megvan ez a politikai elköteleződés, akkor kiképzik a rendőröket, a bírákat, a jogi szakembereket és sikerül hatékonyan fellépni."
az ilyen helyzetben azt kellene belátni, hogy egy női áldozat és egy férfi elkövető között rendszerint nem az az alapállás, hogy két egyenlő fél konfliktusba keveredett. Hiszen egy társadalmilag hátrányos helyzetben lévő áldozatról van szó (nő, gyerek, idős, etnikai vagy szexuális kisebbség tagja), egy olyan közegben, amelyet ural a társadalmilag domináns férfi szemlélet; lásd az előítéleteket, sztereotípiákat, tévhiteket, áldozathibáztatást... Ilyen kontextusban a „pártatlanság, semlegesség, objektivitás” jól hangzik, de valójában annyit jelent, hogy egy zaklatott, méltóságától megfosztott, megalázott felet tekintsünk egyenlőnek a domináns, hatalmi pozícióban lévé elkövetővel, és mindkét félnek egyenlő arányosságban adjunk teret. Ha ezt tesszük, az nem „pártatlan”, nem „semleges” és nem „objektív”, hanem konzerválja a meglévő egyenlőtlenségeket, hiszen teljesen eltekint a valóságos kontextustól, a nem arányos erőviszonyoktól, az aszimmetrikus hatalmi pozíciótól. Ehhez jön még az is, hogy az áldozatok kifelé messze nem annyira megnyerőek, mint az elkövetők, hiszen akit zaklatnak, az zaklatott lelkiállapotban van, mivel áldozatok, ezért gyakran szét vannak csúszva, feszültek, frusztráltak, poszttraumás streszszindrómában szenvedhetnek: sokszor nem tesznek jó benyomást. "