https://aristo.pestisracok.hu/az-alairas/

 

Az egyébként is roppant kényelmes és biztonságos eljárás, hogy ott keressünk ellenséget és ott is csatázzunk vele, ahol nincs.

A nők, a földkerekség országai között, az atlanti civilizációban rendelkeznek a legkiterjedtebb jogokkal, élvezik a lehető legnagyobb jogi, államigazgatási védettséget, mégis pont itt harcolnak a legelkeseredettebben a „férfiuralom” ellen. Az itt élő férfiak kapják a vádakat és szemrehányásokat, lassan már azért is, hogy pusztán léteznek. Azt a lovat ütik, amelyik húz – amint a népi bölcsesség tartja. 

Még véletlenül sem próbálják őket mondjuk a mohamedán országokban, vagy Afrikában védeni. Pedig ott tényleg lenne mit tenni az érdekükben. Csakhogy a lelkes nőjogi aktivisták csak ott képesek a védeni a nők érdekeit, ahol, paradox módon, ehhez joguk van, ami viszont arra utal, hogy akkora baj talán nincs is. 

Az efféle ultrafeminista követelések abból az ijesztően valóság ellenes feltételezésből indulnak ki, hogy a millió szálú emberi kapcsolatok – köztük a férfi-nő kapcsolat is – a jog eszközeivel szabályozható. Ez természetesen lehetetlen, mert ha így lenne, akkor nem lennénk már emberek, a szabad akarat hordozói, hanem parancsok alapján működő robotok.

A jogi univerzalizmus, erős versenyben, a libsik legnagyobb bűne.

Szokás szerint persze azzal is vádolják az államot, amit ők követnének el, jelesül azzal, hogy beleavatkozik a legbelsőbb magánéletbe, ami ugye fasizmus szerintük, holott pontosan ők akarják ezt, ostoba jogszabályokkal elérni. 

Végső követelésük majd a „Rendőrt minden hálószobába!” lesz, ami bizonyára feldobja majd a meghitt szerelmi együttléteket, melyeket előtte természetesen mindent papírra kell fektetni, hogy ne legyen később vita belőle, úgyhogy meghívhatjuk majd a közjegyzőt is. Nagyon romantikus lesz. Csak aztán a nagy felfordulásban össze ne ne keverjék az űrlapokat. A résztvevőkről nem is beszélve. 

A feministák számára mindig a férfi a bűnös.

Az kétségtelen, hogy szexuális erőszakot a nők, a férfiak ellen, holmi anatómiai okok miatt, nehezen követhetnek el. Ami a fiatalkorú fiúk nők általi megrontását illeti – ami bűncselekmény ugyan – megjegyezném, hogy midőn magam is fiatalkorú voltam, sokat és roppant kedvező kontextusban, ábrándoztam erről a lehetőségről.

Spanyolországban például, a feminista mintaállamban, naponta 400 büntetőügy indul férfiak ellen, annak ellenére is, hogy ezek 90 százaléka hamis vádnak bizonyul. Nem csoda hát, hogy reakció képen folyamatosan nő a buzik száma. A megfélemlített spanyol férfiak a biztosra mennek. 

Nem kéne kipróbálni.