Ágyakat adunk lányainak. Vagy hájakat adunk bájainak. Vagy májakat adunk Váradinak.

Ez is egy szakma: Szegény Árkus Józsefnek volt mindig egy száma a kabaréban, amikor kifigurázta a reklámokat. Egy pár ötletet én is beküldtem neki. Az egyik reklámban két hatalmas keblű leányzó feszített mindig valamilyen helységnévtáblánál. Ott az lett volna a poén, hogy egyszer csak a keblek nőni kezdenek, talán ki is durran az egyik, aztán a kamera távolít, és kiderül, hogy lufiból vannak, és egy öreg bácsika fújja fel őket biciklipumpával. Hiába, akkor még kamasz gyerök voltam...