Kezdjük ott, hogy a süt már kausatívképzés, a sül tőből. A süt esetében kiesik az l, ez a kaustívképzés a germánban is megvan. A sül a swel germánul, amúgy elterjedt indogermán szó.

A hő egy indogermán kei tőből ered, a magyar az germagyar, h-val van vagyis.

A legtöbb égéssel kapcsolatos szavunk germán, mint a láng, germán lo tőből és germán ng képzéssel, vagy a liget, ami a germán loga. Az ég szó a germán aid, aig, ebből hön az is, ami az izszik.

A süt a sül kausatív képzése, a hő egy egyértelmű germán szó, ahogy az ég az izzik, a láng és a liget is.

A parázs, pirít szavak nem magyar szavak, nem germagyarok, szláv szavak, vagy más indogermán. A pirít a Feuer indogermános változata. Lehet érezni, hogy a parász, és a pirít szó nem magyar szavak.