'Azt el tudod képzelni, hogy egy kiterjedés nélküli nulla dimenziós pontból egy pillanat alatt egy icike-picike golyócska tágul szét?'

"igen.

szerintem ezt támasztja alá, hogy mindenfele látunk időben az Ősrobbanáshoz közeli galaxisokat."

Na látod! Itt hibáztál!

Egy akármilyen kicsi golyócska PONTOSAN UGYANANNYI geometriai pontból áll, mint egy végtelen tér: kontinuum végtelen számúból. Az egyszem kiterjedés nélküli geometriai pontból kis golyónyi térfogattá szétugró "tágulás" éppen ugyanolyan topológiai csoda, mint az egyszem kiterjedés nélküli geometriai pontból végtelen térfogatra szétugró tágulás. Semmi különbség nincs a kettő között! Az egyszem kiterjedés nélküli pont állapot és a V (véges vagy végtelen) térfogatú állapot között mindkettő esetben van egy "végtelen nagy ugrás". Attól, hogy az egyszem pontból te elképzelhetőnek tartod a kis golyóvá tágulást, nem lesz kevésbé lehetetlen a dolog, mint az egyszem pontból végtelen térfogatra tágulás, amit viszont az elméd elutasít.

Amúgy azért utasítja el az egyszem pontból végtelen térfogatra ugrást, és azért tartja elképzelhetőnek a kicsi golyóvá szétugrást, mert eleve az "egyszem geometriai pontot" is aprócska térfogatként képzelted el. Egyszerűen az emberi elme nem tud mit kezdeni a nulla kiterjedésű ponttal, minden esetben egy véges térfogatú golyóként képzeli el, és ebből a hibás képzetből jön az, hogy az aprócska golyóvá szétugró tágulást el tudod képzelni a végtelen térfogatra szétugró tágulás ellen meg ágálsz.

Pedig mint az előbb megmutattam: mindkettő ugyanakkora "végtelen nagy ugrást" igénylő topológiai csoda.