„a Világegyetemet nagyrészt óriási, üresnek tűnő térrészek töltik ki, amelyek “falait” a galaxisok és galaxishalmazok legmagasabb szintűnek gondolt csoportosulásai, az ún. szuperhalmazok alkotják.”

Majd amikor a naprendszeren kívülre telepített, szuper teleszkóppal fürkészik az eget, ellátnak a falig, vagyis az eseményhorizontig, amin túl már nem látnak semmit.