Igen, vannak nagyobb struktúrák, mert a halmazok nem egyenletes sűrűségben helyezkednek el, hanem szálas, fátyolszerű sűrűsödések vesznek körül ritkább ürességeket.

A gravitáció csak akkor húzza össze az anyagot kompakt gömbszerű vagy elliptikus formába, ha az anyag képes kölcsönhatni magával. Ha nincs kölcsönhatás, akkor minden gömbszerű sűrűsödés egyre inkább kilapul, a legkisebb kezdeti átmérőkülönbségek is eszkalálódni fognak. Hisz a fordított négyzetes erőtörvény miatt amelyik irányban laposabb, abban az irányban nagyobb az összehúzóerő, s még laposabbá válik. Az így kialakuló Zeldovics palacsinták pedig egymással ütközve szálszerű sűrűsödéseket alkotnak.

Ha viszont van az anyagfelhőkben belső kölcsönhatás (a részecskéik nem következmények nélkül találkoznak), akkor a gravitációs összehúzódás során az egyre gyakoribb ütközések miatt egyre nő bennük a nyomás, és ez nem engedi ellaposodni őket, hanem fenntartja a közel gömbszerű alakot. Ez történik a bolygókkal, csillagokkal, galaxisokkal, galaxis halmazokkal.

De mivel tapasztaljuk a nagyobb struktúrák fátyolszerűségét, ebből is arra kell következtetnünk, hogy a Világegyetem nagy léptékű átlagában számolva a közönséges anyag sűrűségénél sokkal nagyobb kell legyen a sötét anyag sűrűsége,  (a sötét anyagé, ami csak gravitációt mutat, de nagyon gyenge a kölcsönhatása saját magával és a közönséges anyaggal).