Szia Granó,

 

Szóval, egy ilyen rendszerrel folyamatosan az lesz a gondod, hogy gazdaságtalanul és nagyjából megbízhatatlanul fog működni.

Egy ilyen szabályozást rá lehet bízni egy 328p-re, DE azok a biztonsági elemek, amelyek a tuti működést biztosítják, az Arduino keretrendszerben annyira már nem elérhetők egyszerű módszerekkel. Mókolni és regisztereket állítgatni persze lehet, de ettől még a rendelkezésre állás optimális esetben sem lesz több, mint 95 százalék.

Olyan rendszert kell szabályozz, aminek legalább három analóg bemeneti adata van és az ezekből kialakuló lehetséges esetkombinációkból kell befolyásolnod néhol bináris (fűtsön-e a kazán), néhol analóg (bekeverés mértéke), mindezt úgy, hogy a rendszer lehetőleg ne fusson meg sehol.

 

Én azt csinálnám, hogy egy teljes, szobaszintű (de legalábbis légtérszintű) tervet csinálnék a kalkulált fűtési teljesítménnyel. Mivel felteszem, hogy köponti fűtés van jelenleg egy szabályozó ponttal (termosztát), a hőigény alapján overkill (ráadásul valószínűleg jelentős hiszterézise van minden irányban). Ezt bontanám le úgy, hogy lokális szaabályozást tennék a rendszerbe, már ha erre egyáltalán mód van, akként, hogy minden szobai radiátorra egyedi, esetleg programozható szabályozót tennék, így mindenki igénye és kényelme szerint tudná beállítani a hőmérsékletet. Ha a rendszer forszírozott áramoltatású (ami egyébként villamos energiában eléggé komoly veszteség), akkor csak az előremenő és a visszatérő különbségét figyelném a bevont pufferrel együtt, így az egész fűtési rendszernek egy brutál nagy tehetetlenséget adnál, így -- elvben legalábbis -- ritkán kellene kapcsolgatni a kazánt, hogy a kellő hőtöbblet rendelkezésre álljon. Ha mindenhol meleg van, akkor a visszatérő hőmérséklete érdemben nem lesz alacsonyabb, mint az előremenőé, ezt is akár órákra kompenzálja a puffer.

Szívás, ha van padlófűtés, mert míg a rendes kör előremenője 85 fok is lehet, addig a padlóba 65 fok fölött nem mehet semmi és a visszatérő mindig szignifikánsan hidegebb lesz.

 

Az, hogy ehhez az egészhez legyen egy megbízható rendszered, legelőször nagyon pontos és 100%-osan megbízható mérés kell. Ez már nem a DS18B20 hatásköre, mert van pár olyan pont a rendszerben, ahova bizony ipari minőségű hőmérők kellenek, amelyek pontos illesztése az Arduino alapvetően feszültségalapú analóg mérésére, nem olyan magától értetődő (elképesztően sokat szívtam vele egy éve egy projekten). És itt mondjuk egy előremenő víhzőfok mérése +/-0,1 abszolút pontossággal több tízezres nagyságrend és még mindig csak egy áram kimeneted lesz, amiből pontosan feszültséget vagy digitális jelet kell konvertálnod.

 

Egy rendszervázlat valóban jól jönne.