Jó reggelt,

 

LyPapa megközelítése teljesen jó.

Három mérési ponton (környezeti, táptalaj, temperáló medence) kellene mérni és logolni a hőmérsékletet pár percenként (sűrűbben szerintem felesleges), illetve mellé logolni, hogy mikor ment és nem ment a fűtés. A fűtés kapcsolgatására a mostani eljárás helyett egy egyszerűbb szabály kellene: HA a táptalaj hőmérséklete 27,5 fok alatt van ÉS a temperáló tartály hőmérséklete 29 fok alatt van ÉS a külső hőmérséklet (mondjuk) 22 fok alatt van, akkor kapcsoljon be fix időre (fél óra), és ez idő alatt is végig naplózni kell.

3-4 nap adatgyűjtés után lesz egy görbéd, amit aztán lehet elemezgetni, hogy a hőmérsékletek különböző lefutások mellett hogyan hatnak egymásra. Enélkül csak szanaszét durrogtatsz.

 

75 W fűtőteljesítményre 50 százalék feletti veszteség borzalmasan sok. Valahogy meg kellen oldani, hogy zártabb legyen a rendszer hőveszteség tekintetében. Ne menjen el szanaszét, mert nincs az a szőlő, amiért ennyi energiát megéri pocsékba rakni.

 

Ilyen rossz hővezető képességű anyagban +/- 1 fokot tartani szép mutatvány, nem vagyok benne biztos, hogy ilyen peremfeltételek mellett egyáltalán megvalósítható.

 

Viszont. Nem tudom, hogy hány ilyen cuccod van összesen, viszont az elég valószínű, hogy ha kicsit megnöveszted a teret és beteszed az egészet egy többé-kevésbé hermetikusan zárt cuccba, akkor ott jóval egyszerűbb lesz stabil 28 fokot tartani. Télikert, pálmaház stb. kicsiben. Mert pl. a levegőt jó keringetés mellett jóval egyszerűbb +/- 1 fokon belül stabilan tartani, mint egy kétes hővezető képességű keveréket tisztán kontakt hőátadással.

 

Kódra később visszatérek.